Angyal verses oldala

Karmazsinlánggal borított szelencém.
Üstökös által repített szekercém.
Csillag ragyogása fedé' be testem,
Százezrek halála kavarja lelkem.

Ingó álmaim rezgése közepén
Sötét és mély óceánok fenekén.
Hattyú dalának csengő dallamára
Rég halt emberek itt maradt szavára.

Homokba fújt, szél alkotta írások,
Szirmait bezárt, alvó virágok.
Napunk nyugvóban, horizont mögé esik,
Föld lényeit, bársony fellegek fedik.

Rád bízom csöppke megmaradt életem,
Hogy te is dalold hangosan énekem.
Szikla visszhangja hordja szerte széjjel,
Zuhatag fürdesse nappal s éjjel.

Bújj meg szárnyam alatt, jer menedékbe
Ne kelljen, kezed emelned fedezékbe.
Fák susogása, szellő lüktetése
Virágok illatának ölelése.

Izzó bimbóik vad percegése
Rájuk szálló pillangók repkedése
Virágok porzását segítő méhek
Ég tükrözésében színjátszó kékek.

Szívek dobbanása sajgó testekben,
Mégis ennek szól üteme legszebben.
Szeretettől fénylő, megbújó lelkek,
Most meleg ásítással ébredeznek.

2005.09.14.