Angyal verses oldala
Újvilág
Első napsugarakkal ébredek,
Melengető fénynyalábok hátán.
S mint ringó gyermekbölcső, hintázok
Túl, rózsaszín szellőlányok álmán.
Mangó illatú bársonyos liget.
Ahol könnyed boldogság lakozik.
Hol nem születik bú, s szomorúság,
És csak mosolykönnyed várakozik.
Ezernyi évbe tűnő száguldás.
Örömmel teszem, s becézem korom.
Időt nem ismerve, beleveszve,
Szemembe rejlő szemeid fogom.
Lelkemmel élek, tapintok, s érzek.
S minden születésbe teszek egy részt.
Egymásra pakolva, rétegenként,
Míg magamnak tudhatom az egészt'.
S ha eltűnnek ajkamról a szavak,
Te fogod odatenni azokat!
S szavaiddal beszélek majd hozzád,
S kötök belőle csoda csokrokat.
S nyílik rés, s lepke röppen szorosán.
Aranyló újvilág felé libben.
Hogy tűztáncot járó szerelmekre,
Hosszantartó boldogságot hintsen.
2005.12.06.