Angyal verses oldala

Nyomorult tespedt állat.
Köpedéke a világnak.
Szennyes-magot rejtő,
Fényes napban felsejlő.
Érezni tisztaságát?
Áporodott, redves szagát!
Vörhenyes széles székek,
Vadgázos-üledékek.

Haragos kovács ösztönöst játszik.
Szeme, vérerezetten szikrázik.
Töppedt elvesző semmiségek,
Bíborvörös ege a kéknek.
Görbedt' szilánkságok
Éj szemét Kivájjátok!
S zubbanjon csodás semmiségbe,
Elveszve a messzeségbe.
Csapkolodó vadzsengés,
Vert viharokba beleverés.
Sikkant vérező-álmok
Szétszórtságokat kiáltok!

S hördülő vadbeszédem
Elcsitult nyugalomban ér véget.
S füstgázos pernyével búcsúztatom,
A megmaradt ó évet…

2006.01.08.