Angyal verses oldala

Zárt könyvek a fejekben,
Néma betűkkel ácsorognak.
Hangtalan képpel beszélnek,
Gondolatban esőként záporoznak.

S mint növényt növeszt, úgy ezt is.
Millió kérdést szülve egymás után.
Mégis bambán bámul az értelem,
S csak mered maga elé bután.

Nem lészen' okosabb este,
Ki reggel abban ringatta magát.
Hallja a hangot, s mégse érti
Szótlanságba ülteti szavát.

S mint ahogy e sózott-álom
Édes cukor-mezőre vágyik,
Úgy lesz laponként nyitott e könyv,
S ért meg majd szó nélkül is a másik.

2006.03.22.