Angyal verses oldala

Fába vésett idő-redő…
Természet adta vájat.
Korodban hallgatag állva,
bontogatni kék' levelet, s ágat.

Terebélyed' égbe emel,
nap sugara kényeztet…
lábadnál virágok ülnek,
karjában ringat a szeretet.

Ébredj alvó, ne álmodozz!
Sűrűdbe madár bújna…
S szivárványfényében fürdő
szemembe, gyűjts szépséget újra.

2007.02.06.