Angyal verses oldala

Borzasztó érzés. Magam részéről, én folyton aggódom. Ha valami nem úgy zajlik, ahogy elgondoltam. Ha nem úgy történik valami, ahogy megszokottan kellene... azonnal aggódom. És soha nem a jó dolgokat veszem sorra, hogy miért... Először mindig a rosszal kezdem. Azért történt, mert szerencsétlen vagyok, nem szeretnek, nem hiányzom senkinek, beteg lett, mást talált, elfelejtett, .... sha sorra vettem minden rosszat, persze legvégül ott állnak a jó dolgok is. Nem ért rá, áramszünet, telólemerülés, fáradtság... de ezeket szinte sosem veszem latba. Vajon miért van ez? Nem tudok róla leszokni... hiába szeretnék. Az agyam azonnal kiközvetíti a
rossz gondolatot... és hiába kényszerítem magam, hogy de igenis pozitív gondolkodás... a gyomromban érzett félelem elnyomja ezen gondolatokat.
Fura. Vajon Ti is így vagytok?

De hát kitől is kérdezem?

Leginkább magamtól...