Angyal verses oldala

Hatványozódik az érzelem.
Osztható és mégis oszthatatlan.
A vágy, melyet mindig éreztem
Csillapítható, de mégis olthatatlan.

Orkánként zúdultál életembe,
S a vihar belül dolgozott.
Csendes lelkemet felkavarta,
De nem bántam amit okozott.

Öreg idő, hosszú huzavona.
Óriás heggyé nőtt akadályok.
Nem engedik sorsunk tovább,
Nem engedik a merev szabályok.

Mint hervadó rózsaszirmok,
Úgy hullnak le a földre.
S idővel izzó vörösségét,
Majdan az ébredő fű festi zöldre.

Emlékem az üres semmibe vész.
Hiányom már senkit nem zavar.
Elmúlok, porladok lassan,
S betakar majdan a puha avar.

2005.03.11.