Óda egy "másodikhoz"

Te édes, te nemes, te TÖKéletes.
Ölelő vágyakat az égre fess!
Kellemes illatodban vesszek el én…
Felemel, s szaggat a vágy tengerén.
Ő az, ki betakar lényével.
Zenél – ha simítom – testével.
Emel és taszít a feneketlen éhségbe,
Lever és megbetegít, tol a kétségbe.
Élek- s meghalok utána.
Kívánom, szeretem… Megfőzöm délutánra!

Hosting: digisoft.hu