Angyal verses oldala

Felhő mögé bújt a nap,
Sugarával nem simogat.
Levetkőzve melegét,
Hidegen árad szét.

Felhők mögül kikukucskál,
Kacsint egyet és tovább áll.
S míg a föld alant ázik,
Ő fent sziesztázik.

Csorog alá felhők könnye,
Mert épp úgy tartja kedve.
Áztat fát, fűt, virágot,
Növeszt szép világot.