Angyal verses oldala

Ráncba szed a mosoly… azaz utolsó…
Feltűnik a rég várt, hosszú folyosó.
Megszűnik a világ, helyébe a semmi lép.
Sorozatban jő, árad az emlékkép.

Hangot hallok, valaki még kiált.
Keze nyúlt felém, de túl messze állt.
Testem lihegése akadoz, majd elalél…
Szürke porommal játsz’dik vígan a szél.