Angyal verses oldala

Hiányod lassan megszokom.
Már nem sírok minden hajnalon.
Neved az éjbe nem suttogom,
Ágyamban nem forgolódom.

Nem akartam, hogy így történjen.
Egyáltalán, hogy megtörténjen.
Lassan, észrevétlenül feléd mentem,
S szerelem éhessé vált a szívem.

De most óvlak téged magamtól,
Mint, védenek angyalt a gonosztól.
Űzz ki magadból, menekülj előlem
Én, csak bántalak, vidd el a fényt felőlem.

Sötét árnyak, néma kuszaság
Most már késő, megöl a butaság.
Izzó parázs égeti talpamat
Elégett, tovaszállt, elmúlt pillanat.

De ne bánd kedves, eljön, az-az idő
Mikor úgy gondolod, még nem késő.
Könnyes a szemed, de nézz fel az égre
Én is nézem, az emlékek festik kékre.

Nem bánok semmit. Te se bánd, mert szép volt.
Egykor egésznek hitt… most, mint a félhold.
Nem világít, mint nap, nem is éget már.
Elrejtem mélyen magamban, jöhet a halál.

2005.II.05.