Angyal verses oldala

Borús szívfoszlány a térben
Erős baljós sejtelem.
Mosoly az arcon, de bú a szívben
Meghalni látszó érzelem.

Az agy kattog, hogyan tovább?
Keresi, mi legyen ezután?
De megoldja gondod a másik,
S színre lép vele az elmúlás.

Lassan kúszik, míg körbe fon,
S már csak szíved ver hevesen.
S te engeded, úszol az árral,
S megadod magad teljesen.

Talán azt várod, hogy harcoljak,
De nem fogom megtenni.
Bár ígértem, de nem megy,
Ezután nélküled fogok meglenni.

Nehéz lesz, már látom sorsom,
De erős harcos vagyok!
Vértemet felöltöm, kardom kezemben,
Jöhettek szürke holnapok.

Ha a sors így akarta,
Akkor biztos így van jól.
Nem akarom hallani a hangot,
S már nem is értem szól.

Nem én adtam fel, hanem az élet
Ő volt hozzám mostoha.
De hiszem, hogy minden rosszban van jó is,
S az lesz majd létemnek otthona.

Talán egyszer megtalálom azt a jót a rosszban,
S egy életben a szívem választ kap.
Most szabad vagy szerelem, szárnyalj hát
Nem lesz, s nem kell több áldozat.

2005-05-05.