Angyal verses oldala

Mi lenne, ha felülnék arra a felhőre… ott,
Mi úszik a horizontnak ívén amott?
Mi lenne, ha lábam lógázva
Üdvözölném a reggeli napot?

Míg szép lassan kúszva odébb száll a súlyom alatt,
Kantárját fogva megülném, mint egy lovat.
Álló nap csak szállnék, repkednék
Tétlen, semmit űzném a nap alatt.

Szomjazó rétek felé szállnék, hol inna a föld.
Kicsavarnám felhőpárnám, míg nem lesz zöld.
S hervadó virágokat nézve
Várnám, míg szivárványos ruhát ölt.

S ha e felhő alattam, zord sárkánnyá alakul,
- Ki viharokat szít, s vágtáz rajtuk vadul -
Én majd kedvét megzabolázom,
S féltőn átölelem, míg elcsitul.