Angyal verses oldala

Van - e hatalma a szavaknak?
Van-e erő, mely felülbírálhatná ezt?
Van-e joga bárkinek is felülbírálni?
Van-e értelme erről beszélni?
Egyáltalán megemlíteni...

Minden relatív. A relatívitás is relatív.
Minden függő és függhetetlen. Minden nagyarázható valamilyen módon... Akkor meg mi értelme van bármilyen magyarázatnak?

Én azért szeretném tudni. S meg is fogom...
A "Sárák" megtudják. :)
A "Sárák" már úgy születnek, hogy tudják.

"Szia.
Szia.
Hogy vagy?
Köszönöm, megvagyok.
És Te?
Én jól.
Miért csak meg?"

Mit is lehet erre válaszolni?

Ütődött kérdés volt. Ha közelebbről megvizsgáljuk a "megvagyok" is relatív. Általánosságban véve simán csak egy közhely. Meghallgatják, konstatálják, azaz bólogatás nagyban, de értelem mögötte semmi. Vagyis nem gondolkodik tovább felette, nem elemzi, nem taglalja. Tulajdonképpen a felvető is csak általánosságban véve válaszolja meg. "Megvagyok"...azaz, hagyj már békén..."ugordjunk". Magyarán, szóra sem érdemes, szintén "ugordjunk".
Viszont...van egy harmadik tézis, miszerint épp hogy felhívás. "Megvagyok"...azaz gyere közelebb, vizsgálj. "Megvagyok", úgy vagyok ahogy szeretnéd, csak gyere már rá...:)

Ki mondja meg, ki tudhatja bizonyosan, hogy mikor melyik választás a jó?
Nyílván ez is érzésfüggő. Vagyis, ahogy érzed. Beszélgess, s megtudod mit akar a másik.
És mi van, ha a másik nem akar beszélgetni?
Vagy akar, de nem tudja kifejezni, kimutatni, hogy mennyire. Vagy hogy egyáltalán...
Mi van, ha a másik egyáltalán nem akar beszélgetni, csak nem akar megbántani, így nem is derül ki és nem is mondja, hogy nem akar. Vaktapogatózás.
Akármi van...a legrosszabb ami történhet, hogy nem derül ki mi a cél. Mi a motívum? S hogy egyáltalán volt-e? Volt-e valami?

Ezt a sok kérdést...csak egyféleképpen lehet kordában tartani. Mindig tartsuk szem előtt az "itt és most" hatalmát. A jelent. Ne áskálódjon a múlt..s ne fenyegetőzzön a jövő. Legyen csak egyszerűen a jelen.
Ahol minden relatívitás megszűnik. Ahol nem lép életbe a múlt tapasztalata még, s ahol nem születik meg a jövő bölcsessége. Egyszerűen... maradjunk "Sárák" a jelenben.
E nélkül nem lesz válasz. Pedig válasz kell. Mindig...akár évek múlva is. Hiszen elhangzott egy kérdés..."a kérdés".

"Meddig?
Egy darabig nem..."

folyt köv.