Angyal verses oldala

Regiment kérdés fogalmazódik bennem.
Megválaszolatlan kavarog fejemben.
Bizonytalanságot szülve napjaimba,
S tán reménységet hozva holnapomba.

Tévedésbe estem, mert hittem értenek.
Hogy egekig emel a hitük, s féltenek.
De mint sivatagi porba bújó állat,
Földre hullottá váltan, elvész, mi áltat.

Kell-e nekem ez harc, örökös vívódás?
Fontos-e, hogy értsenek? … Nehéz tipródás.
S most feledem fényetek, mi fogva tartott
Hittem valóság, …csak illúziót adott.

Langy eső illatát hozza hátán a szél.
Halld! Messzi tükörrózsa álmokról beszél.
Talán ott él valaki, ki majd mellém áll,
Felemel, és nem kőszavakkal hajigál.

Üres lemondással vagyon tele szívem.
Faládikába temetem összes kincsem.
Izzó katlan partján még inogva állok,
Nehézkes gyászomban feledésre várok.

2005.06.16.