Most érezd!

Hogy gyermeked halálod után tisztel,
Azzal sajnos már semmit nem érsz.
Hogy szeret és felnéz rád őszinte hittel,
Addig jó érezned, míg itt élsz.

Hát tégy érte éltedben, hogy becsüljön.
Játssz vele, figyelj rá, tanítsd őt!
Szívében a hit, élénken megüljön,
S általad tegyen szebbé jövőt.

Mert ha nem így teszel, neki fog fájni.
Mikor rádöbben, nem vagy már itt.
Később is csak az ő szíve fog fázni,
És akkor tehet ő már bármit.

Most mutasd meg neki nap ragyogását.
Most lássa természet zsongását.
Érezze általad folyók moraját,
S hallja madarak boldog dalát.

S így boldogan mehetsz el, mert átadtad.
S nem csak hiányodból érzi majd.
Még éltedben tapasztalja általad,
S jövő írmagját is félti majd.

Írd be szívébe égetőn magadat,
Hogy még itt, s most fürödhess benne.
Hogy mosoly maradjon minden pillanat,
Mielőtt közömbösség éledne.

S majdan ha eljő' az a szomorú nap,
Mosollyal zárhatod le szemed.
Élete, mit adtál nem lesz borúsabb,
Élő emlékkel köszöni figyelmed.

2005.07.10.

Hosting: digisoft.hu