Angyal verses oldala

Te is látod a felhőket
Feletted is két az ég.
Odafentről nap is süt rád,
Mint ahogyan rám is még.

Lehunyom fénylő pilláim,
S élvezem szellő hűsét.
Az elmúlt régre gondolok,
S most frisset hoz, s oly üdét.

Napfényét, tó visszatükröz.
Aranycsillám hullámok…
Fodrozódnak a felszínén,
Mit takarnak majd álmok.

Taníts meg halak közt úsznom,
Hogy élvezzem, szabadság!
Hogy ne legyen hiányérzet,
Csak a mohó bujaság.

S ha ez csak múló káprázat
Ne te vess rám majd követ.
A kenyér íze édesebb,
Mozgass meg eget, s földet!

Harcod erőtlenné válva
Hervadtan lóg a porba.
Feladva a reménységet,
Ne állítsd csatasorba!

Legyen úgy, ahogy lenni kell,
S csak sodródjunk az árral!
S szívünkben majd a rossz emlék,
Együtt múljék a nyárral.

2005.08.07.