Angyal verses oldala
A megszokás művészete
Ha szenvedsz hiányától.
Ha rosszkedv jár át.
Talán szemedben a lemondás fénye is megcsillan.
Akkor elkönyvelheted, hogy megszoktál egy állapotot. Ami ismétlődött. Ami jó kedvvel borított. Melyet vártál mnden nap. S mely kényeztetett.
S most hiányában beteggé lettél. A gyógymód a remény alapja. Az akarat, hogy visszaszerezd erős. De néha előfordul, hogy nincs akarat. Nincs vágy. Csak várakozás, hogy visszatér magától. Még ritkábban már vágy sincs, csak az elfogadás.
Sokan annyira beleszoknak egy állapotba, hogy nem is gondolnak arra az időre, mikor ez megszünik. Csak lesnek némán, s mint akit hidegzuhany ért, lemerevednek. Az idő közömbös nekik, s a hatalom vágy, hogy birtokolja, még erősebbé lesz. Észre sem veszi, hogy nagy akaratában a másik fulladozik.
S vannak, akik előre elsírják ürességét. Tudni, ismerni a végét, nehezebben elviselhető, mint aki döbbent álapotába mered tudata pillanatában.
Mint bársonytakaró, oly puha az érzés. S mint melengető napsugár édes íze. Megszokni egy pillanat alatt megy. Felfogni,-hogy már nincs- nagyon nehéz. Elfogadni meg lehetetlenség.
Beletörődni, álmatlanul forgolódni ágyadban. Míg éjjel, nézve a sötéttől homályos plafont, ahogy az utca beszűrődő fénye mozgó árnyakat rajzol rá. S ez alatt eldöntöd nem hagyod, hogy elvegyék tőled megszokott meséd. A lehetőségek keresése időt nyer benned.
Sorra veszed.
Megkeresed.
Elmondod.
Megkéred.
Megoldod.
Majd, nyugodtan alszol. Egy éjjen át. De azért ne hidd, hogy ilyen könnyen adja magát.
A lehetőségek tárháza széles skálán mozog. De mit sem érsz vele, ha a másik meg mást akar. Lehet, hogy épp így győzköd mást, egy más cél eléréséért Ő is.
Életművésznek kell lenne ahhoz, hogy ezt az állapotot, elérését és édes gyümölcsét hosszan élvezd. Hogy ne legyen kevesebb.
Hazudd el álmaid. Tekergesd meg nyakát. Ébreszdd súlyos zsibbadásából!
Ne törődj önző éned erőszakosságával! Más sem törődik vele.
Ne törődj önző éned erőszakosságával? Más sem törődik vele?
??
De vajon meddig bírod? s meddig bírja?
Egyrészt el kell viselned a lelkiismeretiségét. Már ha szóba jöhet ilyen. Másrészt pedig feldolgozni(ha feldolgozható) azon részét, ami a -meddig tart még?- kérdés válaszát értelmezi.
Ne szokd túl! Mert a szomorúság magába zár.
Kezeld játszi könnyedséggel, s ura lehetsz akaratának.