Elfeledett emlék

Bekúszott a nap az ablakon. Fénye percről percre erősödött. Melege az állott levegőt áporodottá változtatta. A kis helyiség hamar megtelt elviselhetetlenséggel.

Téli gólya

Fény derengett szemem előtt. Az álmosság érintése mély nyomként rajzolódott arcomra. Az órára nézve szomorúan nyugodtam bele, hogy kelnem kell. Akkor már tucatjára.

Szárazság

Ott felejtett kalász egy búzatáblán. Éhínség aranyló kincse.Utolsó remény egy korgó gyomornak.Nyisd fel szemed, s ordítsd – Itt vagyok!

Közös utak

/avagy a dejavu egy magyarázata/

… - Hello – köszönt Annie, miután kinyitotta az ajtót.

Hosting: digisoft.hu