Egy halott emlékei

Viharos szél fújt. Vitte a hajam, dobálta ide-oda. Gyűlölöm ezt az időt. Gyűlöltem is mindig, s ezután is – ha a sors megsegít benne.

Szavak nélkül, álmodón…

Hideg volt. A lány magára kapott egy pulóvert, s közben rágondolt… -Remélem ő nem fázik… Egy rövid időre megállt e gondolatnál. Tekintete a távolba veszett.

Hosting: digisoft.hu