Életed a Földön úgy kezdődik, mint a vasgolyó útja a flippergépben. Rugós karként elképzelhetjük, hogy kilök az anyaméh, ahol is a szülőcsatornán keresztül jutva kiléphetsz – azaz - be az életbe. Variációk sokassága közül csak egy a tiéd. Tulajdonképpen véletlenszerűen leosztva, mint a kártyalapok. Ha azt hiszed irányíthatod, tévedsz. Legfeljebb csak hiheted, hogy irányítani tudod. Persze vannak szisztémák, miszerint tudható- és kiszámítható előre a helyes irány és út. Ennek hiszékenységi szintje szintén változó. Pont úgy, ahogy a játékgépben; ütközöl, néha fájdalmasan, néha kibírhatóan. Néha pedig beszorulva egy szűk helyre. Minden helyen egy rugó ismét ki-, át-, el-, le-, össze-vissza-, ide-oda- és fellök. S minden ütközés után fájdalmas emlék marad. Egy láthatatlan heg, ami később riasztja majd az előző időben sértett idegszálat és emlékeztet, ha újra hasonló helyzetbe kerülsz. Lassan te is a vasgolyóhoz hasonlóan megkeményedsz és nehézkessé válsz. Minél többet ütközöl, annál kevésbé fáj. S egy idő után észre sem veszed az ütközést. Lepereg rólad, mint a sokat hallott bántó szó. Csak mész tovább rendületlenül, érzelmetlen viaszbabaként, s még az is lehet, hogy a sok ütközés elfogyaszt. Egyszer csak nem marad semmi ami tovább menjen. Az ütközések apró, pici kis golyóvá gyúrnak idővel. Nem hat a mosoly, a kedves szó, az érzések. Nem számít az addig átélt, megismert élet sem.
Nem marad semmi, amit a szélbe szórva még érezhetnének. Az emlékek kőkemény burkolata őriz csak…míg marad még ember ki emlékezik.
S ismét, és megint csak egy acélkemény vasgolyó vagy…
Törékeny kisvirág szeretnék lenni. Nem akarok vasgolyóként ütközni. Lehet, hogy tovább, vagy örökre fennmarad a Földön, de érzések nélkül örök életet sem akarok.
Jó tanács:
Élj úgy és gondolkozz hasonlóan, mint a sakkjátszmát játszó játékos;
- Nézz- és gondolkodj előre, majd kombinálj!
- Ne csak a fekete - fehér kockákat lásd, nézz fentebb a másik játékos szemébe! ( Ellenfelek vagytok, nem ellenségek. A düh és bosszú elvakít, elhomályosítja elméd és hibás döntéseket hoz.)
- Add meg a lehetőséget, hogy a másik is láthasson. Olykor a döntetlen eredmény többet ér, s veszíteni sem szégyen. (Abból pedig mindig tanulhatunk.)
Nem mindenki tud azonnal helyes döntéseket hozni. Egy rosszkor, rosszhelyen elhangzott szó végzetes lehet. A meggondolatlanság büntetése viszont mindig egy másik emberben van. Csak akkor éled, ha nincs mögötte szeretet, akarat és jóindulat. S nem minden szót kell „meghallani”. A nemes erény akkor mutatkozik meg igazán, ha felszabadítod a benned rejlő eltemetett emberbaráti szeretetet. A mi dolgunk, hogy ne ítélkezzünk, hanem minden hibájával együtt értsük és segítsük a meggondolatlant.
Minél kevesebb kék foltot szerzel, annál gazdagabb leszel barátokban.